5. fejezet: Ne hagyj el Ayame! Gonosz er� burj�nzott a leveg�ben. Hideg, nyirkos, k�d�s p�ra gomolygott a s�t�t alak k�r�l. Naraku �rzelem n�lk�li szemeivel r�meredt Kagur�ra: -Nos? -Nem siker�lt... -Hara ezek szerint sokkal kitart�bb, mint hittem. -Nem �. -Ki �ll m�g az utamban? -A m�sik farkasfi�. Kouga. -Kouga...Val�ban olyan vesz�lyes lenne a sz�munkra? -Nem �rt az �vatoss�g... -Rendben...Akkor t�rj�nk vissza a gy�kerekhez.-mosolygott Naraku, mik�zben gonoszs�gt�l kiss� r�ncos k�p�re t�ncol� �rnyakat vetett a kez�ben ragyog� �kk�szil�nk. Ayame furcsa, dereng� szemekkel meredt a f�ldre. Tudta, hogy ez lesz. Tudta, hogy el fogja hagyni �t. S nem ismeri el...Nem ismeri el, hogy szereti. Oh, Kouga, mi�rt vagy ilyen makacs. A b�szkes�geden csorba esett, hogy egy emberbe lett�l szerelmes, de ahhoz viszont t�l b�szke vagy, hogy beismerd, mit s�g neked ott, bel�l az a dobog� h�scsom�...A l�ny s�t�lt, mellette loholtak farkasai. Hirtelen az �llatok fel kapt�k a fej�ket, h�tukon is a sz�r csom�kban �llt fel, sz�juk pedig vad, fenyeget� grimassz� torzult. Ayame is �rezte...Valami k�zeledett... Kouga �szt�nei felvillantak. Sz�ja megfesz�lt a d�ht�l, m�gis, egy apr�, el�gedett mosoly l�tszott ajkain�l, amint r�pillantott a karj�ra, ami villogni kezdett: -Naraku... Ayame reszketett. �rezte, amint megcsapja a kegyetlen szell�, mintha valami nagy sz�lt volna el felette, a t�mzsi, fekete �rny�k egy pilanatra r�vet�lt, de szinte azonnal el is t�nt. Suhog�st hallott. Sz�rnyak suhog�s�t... A farkasok hirtelen f�jdalmasan felvony�tottak, fr�cs�g� v�r z�por�val telt meg a leveg�, mib�l az �llatok tetemei hullotak al�. �ri�si cs�p vonaglott el�, v�g�n a h�romfele ny�l�, ny�ladz� pof�val, ami a l�ny fele vicsorgott. Ayame megr�m�lt, de nem vesztette el a fej�t. Penge leveleivel kett� szelte a szaftos kart. �jabb cs�pok rontottak el�, mindegyik a l�ny fele csapott, de � �gyes, kecses ugr�sokkal kit�rt a csattog� �llkapcsokt�l. Az egyik kar m�g�tte rontott el�, becsapva Ayame minden �rz�kszerv�t �s �szt�n�t. Hirtelen Kouga bukkant fel, szinte a semmib�l �s tekerg� cafatokk� t�pte sz�t a t�mad� cs�ptengert. -J�l vagy Ayame? -Kouga... �jabb karok jelentek meg, de elm�lt a meglepet�s ereje. A fi� k�nnyed�n elint�zte a ny�ladz� cs�pokat. -Kouga...Van itt valami a karokon k�v�l...�rzem... -�n is...-kapta fel a fej�t a fi�. Az eget m�r el�nt�tt�k a m�rgez� darazsak, k�zt�k ott mosolygott Kagura is. -Kagura! Hol van Naraku? -Naraku? Ne viccelj, mit keresne � itt, ha m�g velem sem tudsz elb�nni? -Gy�va f�reg Naraku, ha olyan hatalmas, mi�rt nem �ll ki velem? -Ugyan m�r, nem lenn�l te neki m�lt� ellenf�l...De �n tudok neked adni. �jra hallatszott a suhog�s. A darazsak f�tyola m�g�l hatalmas, fekete massza v�lt l�that�v�, mi egyre tisztult. El�sz�r az �ri�si, denev�rszer� sz�rnyak t�ntek fel, azt�n a borotva�les, gyilkos karmok, majd a hatalmas sz�j, melyben �ri�si, gigantikus agyarak villogtak, mik�zben m�g�tt�k ny�lz�por hullott al�. Kouga arca eltorzult. Ayame fej�ben eml�kek villantak fel. Egy paradicsommad�r volt, de a szokottn�l sokkal ocsm�nyabb, mintha keresztezt�k volna valamilyen denev�rrel, �s dar�zzsal, ez Naraku leg�jabb visszatasz�t� terentm�nye volt. Kagura mosolygott: -Ne mond, hogy Naraku nem b�kez�, ezt a kis aranyost direkt neked teremtette meg. Benne van a szent �kk� egy darabja, ahogy a te k�t l�badban is van egy-egy. Most l�tom, hogy van egy �jabb az egyik karodban, egy nagyobb darab. �rdekes harc lesz... Kagura magasba emelte a legyez�j�t: -�ld meg mindkett�t! A paradicsommad�r leereszkedett, �gy cik�zott a leveg�ben, ak�r egy vill�m. Kouga alig eszm�lt fel, a t�mad�s is csak akkor villant fel a fej�ben, mikor a v�r meleg�t �rezte a mell�n. A l�ny lesapott...Kouga �kl�vel hatalmasat s�lytott a mad�rra, mire az megh�tr�lt �s tett egy k�rt a leveg�ben, mint egy �hes kesely�. Sz�rnyait �jra kit�rta, karmai ak�r valamilyen gyilkos szersz�m, ny�ltak ki. Kouga tompa �t�st �rzett mag�n, ez�ttal csak a sz�rny csapta meg, de hirtelen meg�rezte a h�sa a karmokat is. A kez�n...A mad�r kit�pte a kez�b�l az �kk�vet. Mintha ez egyszer m�r megt�rt�nt volna...A gonosz l�ny elmosolygott mik�zben elnyelte a szil�nkot. -Kouga!-sik�tozta Ayame, de t�bb sz�ra nem volt ideje, mert fel kellett vennie a harcot az �hes cs�pokkal. -L�ssuk, hogy �ll�tod �gy meg a madarat.-nevetett Kagura. Kouga arc�t megcsapta a sz�l, amint �jra meg�t�tte a mad�r. Fej�t oldalra vetette: -�tkozott... Ayame nem b�rt a fenyeget� karokkal, azok meg�ll�thatatlanul t�togtak fel�je. A fi� elsz�kkent a f�ldr�l �s a l�nyhoz vetette mag�t. �tkarolta Ayam�t �s m�ris futott vele, el innen, a sz�rnyekt�l. -Ut�nuk...-adta ki az utas�t�st Kagura. A mad�r kit�rta hatalmas sz�rnyait �s m�ris rep�lt �ldozatai ut�n. Kouga �rezte, amint r�juk vet�l a hatalmas �rny�k, de nem fordult meg. Ayame l�tta, hogy a ragadoz� k�zeledik, ahogy alatta f�jdalmasan megnyikordulnak a f�k, valamelyik gy�kerest�l ki is szakad az irdatlan sz�rnyak miatt. Ayame szorosan �tkarolta a fi�t. A mad�r hirtelen valahogy el�j�k ker�lt, karmait fenyeget�en kimeresztve r�juk. Kouga tett egy er�s kanyart. Ir�nyt v�ltoztatott. Sebesen futott a l�nnyal a karj�ban az erd� f�s, kacskaring�s �tveszt�in, m�g�tt�k s�v�tettek a gyikos sz�rnyak. Hirtelen burj�nz� cs�ptenger �nt�tte el �tjukat, mik m�ris t�togtak fel�j�k. -Nem �rek r�tok d�g�k!-ord�totta Kouga �s �tszaladt a ny�lk�s rengetegen. Ayame egyre er�sebben szor�totta a fi�t. Fej�t lassan felemelte �s Koug�ra tekintett. A fi� r�mosolyott. Apr�, de szeretettel teli mosoly volt ez, mit�l Ayame arca p�r v�r�ss�gbe borult. H�tra fordultak: -Ler�ztuk... -Nem hiszem!-sik�totta a l�ny. A mad�r felett�k volt. Kouga �jabb kanyart tett. A s�lyos test p�r centivel mellett�k csap�dott a f�ldbe. Miut�n c�lt t�vesztett a hatalmas test �jra a magasba emelkedett. -Mindj�rt v�ge Ayame.-suttogta Kouga. A fi� a s�r�be rontott bele. Ekkor r�eszm�lt, hogy ez nem volt t�l j� �tlet, mikor feln�zett, nem l�tta az eget, sem a madarat, mert a s�r� lombkoron�k elvett�k a kil�t�st. -Hol van? A sz�rny pontosan mellett�k rontott el� a s�r� farengeteg k�z�l, amit a f�k f�jdalmas, sip�t� recseg�se k�s�rt. M�r eg�szen a f�ldh�z k�zel rep�lt a gonosz l�ny, sz�rnyai, mint a peng�k, has�tott�k fel a f�kat �s egyre k�zelebb ker�lt a menek�l�kh�z. Kouga hirtelen meg�llt. A madarat ez v�ratlaul �rte, id�be telt, mire hatalmas sz�rnyait meg�ll�totta �s lelassult. Ut�na tett egy utols�, fenyeget� k�rt �s a k�t szellem fel� fordult. Kouga letette Ayam�t: -Menj innen. Ezt be kell fejezni. A fi� kez�n feszesen kidudorodtak az erek. A mad�r n�h�ny m�sodpercig farkasszemet n�zett Koug�val, majd kit�rta hatalmas sz�rnyait �s megindult. �ri�si pof�ja kiny�lt, karmai hal�los peng�k z�porak�nt sz�tter�lt a leveg�ben. -Gyere csak... -KOUGA!-sik�totta Ayame. A l�nyt a szell� vetette h�tra, mik�zben a leveg�be sz�tsz�r�d� por is meg�t�tte az arc�t. A mad�r majdnem Koug�hoz �rt, de nem kapta el. F�ldre ereszked�se nem volt m�r m�s, mint meg�ll�thatatlan zuhan�s. A fi� orra el�tt csap�dott be. Kagura �rtetlen�l figyelte a magasb�l a f�st�lg� kr�tert, melyben a halott terentm�ny karmai �lettelen�l, g�rcs�sen ny�jt�zkodtak az �g fele. -Mi t�rt�nt?-remegett Kagura egyik szeme. -T�rj�nk vissza a gy�kerekhez...-mosolygott Kouga. -Mi? -Eml�kszel az els� tal�lkoz�sunkra, mikor lem�sz�roltad a falk�mat? Kegyetlen�l becsapt�l. Elhitetted velem, hogy �kk�szil�nkot raktam a karomba, de igaz�b�l m�reg volt. Nevets�ges, hogy a saj�t csapd�dba est�l bele. Ilyen k�nnyen felejtesz? Tulajdonk�ppen megmentett�l most. Ha nem t�pi ki bel�lem a mad�r azt az �ll �kk�vet, �n pusztultam volna el. -Ez lehetetlen... Ayame kit�rta a karjait. Apr�, szeretett�l forr� mosoly �radt gy�ny�r�s�ges, csillagokkal bor�tott arc�r�l, csod�latos, v�r�s haja lobogott, mik�zben gyeng�d ujjait v�gyakoz�an Kouga fel� ny�jtotta. A fi� arca is szikr�zni kezdett, � is k�sz�lt kit�rni a kezeit, de... -�n gy�ztem...-suttogta Kagura. ...m�r nem �rte el, nem tudta. Ayame r�zsasz�n felh�ben f�rd�tt, ami hirtelen v�rv�r�ss� v�lt. A l�ny f�jdalmasan felny�g�tt. Teste �rt�zatos g�rcsbe r�ndult, als� teste kegyetlen�l kidudorodott, majd sz�trobbant. Egy cs�p f�tte �t a l�ny test�t. A gonosz sz�rnyeteg Kouga fej�hez tekergett, mintha meg akarta volna cs�kolni, de helyette az �llkapocs �hesen kitarult, olyan torzan, hogy n�mi g�nyos mosoly vegy�lt bele. Kouga kett�szelte a besti�t, majd Ayame fele ny�lt. A l�ny m�g mindig mosolygott �s szerelemt�l szel�d szemekkel meredt r� a fi�ra. Olyan gyorsan �s v�ratlanul t�rt�nt az eg�sz, annyira hihetetlen volt...Kouga szemei derengeni kezdtek amint �tkarolta a l�nyt, ki m�g mindig �t n�zte. �gy t�nt, nem �rez f�jdalmat, semmit sem �rez, csak Koug�t...Az � Koug�j�t...Pedig sebesen patakzott a has�b�l a v�r, mi v�r�ss� festette a fi� bund�j�t. -Milyen sz�nalmas...-mondta Kagura, azzal kinyitotta a legyez�j�t-Pen...-de szemei hirtelen kigubbadtak. Sz�ja csal�dott fintorra torzult, amint egy ragyog� cs�k sz�guldott el mellette. Nem tal�lta el a szent ny�lvessz�, de nem kock�ztathatta meg. A n� �jabb pillant�st vetett a p�rra, azt�n magukra hagyta �ket, amint el sz�guldott a sz�llel. Kouga felkapta a fej�t �s a f�k k�z� tekintett. Ismer�s szagot �rzett. Kagome? Meg is l�tta az alakot. A f�k k�zt �llt, kez�ben az �jjal. De nem eg�szen olyan volt a szaga, s az arca sem, b�r hasonl�tott r�. Nem Kagome volt...Az idegen m�s ruh�t viselt. A n� r�tekintett Koug�ra, furcsa, �veges szemeivel, azt�n sarkon fordult �s elt�nt a k�dben a k�r�l�tte tekerg�, feh�r, k�gy�szer� l�nyekkel egy�tt. Nem is nagyon izgatta a fi�t. H�l�s volt az illet�nek, hogy megmentette a boszork�ny peng�it�l, de nem tudott k�sz�netet mondani. Ayame m�g mindig �t n�zte. A l�ny szemei derengetek, gyenge ajkai lassan szakadtak el egym�st�l: -Ol....ya.....n sz�p vagy Kouga szemei is f�ktelen hull�mz�sba kezdtek: -Te is. -Mi a baj? -Semmi...Nem lesz semmi baj...-azzal szorosan �t�lelte a haldokl� l�nyt, hogy v�dje az elragad� hal�lt�l, de �rezte, ahogy a forr� v�r m�g�tt bel�l dobog Ayame sz�ve, enyre gyeng�bben �s lassabban, mint egy meg�llni k�sz�l� �ra. Dobb....dobdobdobbbb....Dobbb .dobbdobb... Ez a sz�v �rte dobogott. A fi� k�nnyei a l�ny p�r arc�ra hullottak, onnan le, f�jdalmasan csobbantak meg a nedves f�ld�n: -Ne hagyj el... -Siker�lt... Kouga remegni kezdett amint belen�zett a l�ny halv�nyul� szemeibe, mik kedztek kifakulni, amint a t�l fosztani kezdte a z�ldell� lombok leveleit. Ayame mosoya nem hervadt le: -M�gis cs...ak az eny�.....m lett�l. Kouga viszonozta a mosolyt. Keser� mosoly volt, vid�mnak pr�b�lt t�nni, de... dobbb.....dob............dob.......dob...dobb... Ayame ajkai megr�ndultak: -Olyan vicces vagy, mikor f�lt�keny va...gy. Kouga halkan elnevette mag�t mik�zben lassan ereszkedni kezdett, le a l�nyhoz. Ajkuk lassan �sszeforrt, Ayame szempill�i �t�lelt�k egym�st, mik�zben remeg� kezei Kouga nyaka k�r� fon�dtak. Dobbbb.........................Dob.............Dob................................D A fi� a cs�k ut�n a l�nyra tekintett. Ayame gy�ny�r� volt. Szeretett volna �jra megm�rt�zni a sz�ps�ges szemp�rban, de m�r nem tehette. Dob...................................................................................................... Ayame m�r nem nyitotta ki a szemeit... Koug�b�l a k�nnyek z�pora t�rt el�... -Nem siker�lt...-mondta csal�dottan Kagura. -Nem baj, majd m�skor, most van valami m�s, ami miatt nyugtalankodom. Valamit �rzek...Valami k�zeleg...Valami vesz�lyes... -Inu-yasha? -Nem, valami m�s... Naraku arca nem volt riadt, sem izgatott, m�gis, szemeiben rejtz�tt valami elfolytott �rz�s. A holdra pillantott, mi ez�st�sen ragyogott. N�h�ny m�sodpercig mintha ujjakat, term�szetellenesen hossz�, karmokban v�gz�d� ujjakat l�tott volna meg benne egy lil�n ragyog� szemp�rral. Naraku elmosolygott...De a tekintete, a tekintete, valahogy m�s volt, mintha a m�ly�n f�lelem rejt�z�tt volna. Kouga nem s�rt. Nem engedte meg mag�nak. De amint remeg� kezeire pillantott, gondolatait el�nt�tt�k a kellemes eml�kek Ayame ir�nt, mik m�gis dereng�ss� tett�k szemeit. Meghalt... Hirtelen ismer�s szagot hozott fel� a sz�l. A f�k k�zt megl�tta az ez�st hajtengert, majd a hozz� tartoz� f�lelmetesen higgadt arany szemp�rt. -Sesshomaru....-majd szem�t m�s pontra ir�ny�totta. -Tensaiga.....